Bánki Benjámin Kazinczy-aranyjelvényes költőtanonc diákunk 2014. szeptember 13-án tartott felolvasóestet. Az alábbiakban Prof. Dr. Nagy János egyetemi tanár bevezető gondolatain keresztül mutatjuk be Benjámint.

Szólóban -
Bánki Benjáminról és verseiről

1. Tizenéves gimnazistát és költőt: köszöntöm Bánki Benjámint.
Weöres Sándor doktori értekezése írja: „Minden serdülőnek van egy-egy emberkerülő periódusa; mélázóvá lesz, vagy töprengővé – és majdnem szükségszerű, hogy remeteségében költeni kezd… itt már egyéni különbségeket látunk, fölismerjük a tehetséges indulást…; ez már érték-különbségek szerint bírálható poézis…” (A vers születése). Jól példázza az iskolai költészetet Benjámin néhány részlete:

Minden iskolai padban/ ezer elnyűtt gondolat van,/ minden egyes kis kobakban/
jó sok fáradt piszkozat van… (Betűkeringő)
mennyi játék, ragtapasz/ kísérgetett idáig…
megyek neki látatlanban/ a sorsnak, keresve foltokat… (Köszöntő magamnak)


2. Bánki Benjáminról. Tizenéves korában kiemelkedik iskolatársai közül: nemcsak a Kazinczy-mozgalomba kapcsolódik be eredményesen, hanem jó verseket is ír. A családi-baráti-iskolai közeg azonban nem elég tág, szélesebb fórumot keres magának. Mindkét terület a hasznára válik: a „Szép magyar beszéd” mozgalomban az értő-értető tolmácsolás igénye az adott szöveg igényes megismerését követeli az előadótól; a költőnek pedig ügyelnie kell arra, ismét Weöressel szólva: „…a versben hangzásbeli kötöttséget lelünk, mely nincs meg a közbeszédben és prózában, de hozzá hasonló van a zenében. A költészet tartalmilag fogalmi, formailag auditív művészet” (ugyanott). Bánki Benjáminnak felolvasóként gondolatokat kell meghangosítania: meggyőződésem, hogy ez nagy segítség a költő Bánki Benjáminnak. Kányádi Sándor történetével szólva: „A vers az, amit mondani kell” (Vannak vidékek, 5).



3.Verseiről. Benjáminnak mint költőnek egyetlen célja lehet, a minőség. Ennek feltételei, Weöres szerint: „A költő érzelmei, gondolatai, benyomásai milyen motívumokban egyesülnek a nyelv lehetőségeivel és a versformával: ettől függ a költemény értéke – és megkapó, rendkívüli motívumok (akár egyszerűek, akár összetettek; akár rendezettek, akár zabolátlanok) csak a fantázia jegyében képződhetnek” (ugyanott).
A versírás: harc a pontos kifejezésért: „…az ütem és rím megbontja a gondolatfűzés egyeduralmát, értelmen-kívüli irányba elhajlítja a szépségkeresést. A versforma egyrészt megkötöttséget jelent, másrészt azonban oldottságot is, a feltétlen konkrétság alól való szabadulást… mennél több határozott gondolatot, előre kitervelt mondanivalót akarunk beleépíteni a versbe, annál erősebben érezzük a közegellenállást. De ez az ellenállás nem annyira akadék, mint inkább segítség: a ritmus arányosítja és tömörebbé préseli a szöveget, egyensúlyozza a mondatokat; a rím pedig gyakran rávezet ötletekre, melyek egyébként nem villannának fel bennünk” (ugyanott). Tréfás rímjáték Beninél:

idekötsz Te, ideköt Ő – ige vagy, s én igekötő.     (Honvágy)


Babits Mihály és Illyés Gyula nyilatkozta: „Én úgy írom a verset, ahogyan hallom” (Sipos Lajos professzor szerint). Benjámin úgy írja verseit, ahogyan hallja őket. Ez a dolga.

valami újat, szebbet/ szívről lehántani, szét-/ szedni, s nem kevesebbet,/ csak pont annyit, mint mi szép. (Most valami új)

4. Fogadják szeretettel az ifjú költőt: az olvasók segíthetik mindennapos küzdelmét a kifejezésért. Ritmikai világa, formaérzékenysége szolgálni fogja témáinak hatását és szép hangzását.                           
                                    Nagy János DSc
                                Szegedi Tudományegyetem

 


 

A felolvasóestről a Bama.hu riportot közölt, melyet az alábbiakban olvashatnak:
http://www.bama.hu/baranya/kultura/a-14-esztendos-srac-dobbenetesen-mely-gondolatokkal-jelentkezett-572945