| |
|
|
|
|
| 1951 |
Párizsi Szerződés: ESZAK Szerződés |
"Hatok" |
|
Megalakult az első "közösség", amelynek célja
a nehézipar közös felügyelet alá helyezése. |
| 1957 |
Római Szerződések:
1. Európai Gazdasági Közösség (EGK) és
2. Európai Atomenergiai Közösség (Euratom) |
"Hatok" |
|
Az EGK célja a Közös Piac
megvalósítása volt, amelyen belül a négy alapszabadság:
áru, személyek, tőke és szolgáltatások szabad áramlása. |
| 1965 |
"Fúziós Szerződés" |
"Hatok" |
|
1967-ben lépett hatályba, a három korábbi
közösség számára egységes központi szerveket hozott létre
(Tanács és Bizottság.) |
| 1987 |
Egységes Európai Okmány |
már 12 tag van |
|
- Fő célja a Közös Piac létrehozásának
felgyorsítása.
- Kibővítette a Gazdasági Közösség
hatásköreit pl. a környezetvédelem és a fogyasztóvédelem
területeivel.
|
| 1993 |
Maastrichti Szerződés |
|
az integráció
mélyítése |
Az EURÓPAI UNIÓ létrehozása - a korábbi
szerződések módosítása; az európai polgárság létrehozása. |
| 1999 |
Amszterdami Szerződés |
|
Az intézményi reformok terén
sikertelen, de a Schengeni vívmányok bekerültek a jogrendszerbe. |
| 2003 |
Nizzai Szerződés |
|
Intézményi reformok, hogy a
bővítéssel is működőképes lehessen. |
| 2009 |
Lisszaboni Szerződés |
|
Megszüntette a hárompilléres
szerkezetet, átfogóan módosította, egységesítette és
egyszerűsítette az Unió működését, melyet önálló jogi
személyiséggel ruházott fel. Egy valódi és teljes körű belső
piac létrehozása a fő célja. Bevezette az európai polgári
kezdeményezés intézményét. A hatékonyság
érdekében egyszerűsítették az eljárásokat, átláthatóbbá tették a
működést.
Még Nizzában fogadták el az Európai Unió
Alapjogi Chartáját - de még nem rendelkezett jogi erővel. Az
Európai Unió Alapjogi Chartája a Lisszaboni Szerződéssel
emelkedett szerződési rangra. |
| |
|
|
|
