• 2008.10.03.
•    Bálint Mária

A projekt címe: Európa környezete: Örökségem  a jövőnk. Bilaterális ifjúsági találkozó Magyarország és Németország között 30 résztvevővel 2008 aug.1-től  aug.17 –ig. Helyszín: Németország, Steinbach-Berlin. A fogadó szervezet a Jugend- Erlebnis- und  Sport- Pädagogikverein e.V.Klosterstr. 20, 2037318 Uder. A magyar részről a Fiatal Európa Ifjúsági Egyesület vett részt, amelynek tagjai a PTE Babits Mihály Gyakorló Gimnázium tanulói.





 

A résztvevő intézmények bemutatása:

A Fiatal Európa Ifjúsági Egyesület dr.Veress Endre u. 15, Pécs 7633  híven követi a kitűzött célokat, főleg, ami az európai kultúrák megismerését, a tagság interkulturális szemléletének fejlesztését és a kapcsolatfenntartást illeti:  A tagság szervezetten vesz részt különböző kultúrák napján, más nemzetű és nemzeti kisebbséghez tartozó művészek kiállításain, koncerteken.   

Kiterjedt levelezést folytat hazai és nemzetközi területen. Belép nemzetközi levelező projektekbe. Követi a neten és részt vesz nemzetközi szinten szervezett internetes projektekben (Agenda now 21, „e-learning” – a Baden Württenberg-i Landeszentrale für Politische Bildung szervezésében) és versenyeken (weblapszerkesztő verseny a. Baden Württenberg-i Landeszentrale für Politische Bildung szervezésében) Nem hanyagolja azonban a toleráns attitűd kialakítását és a felelősségérzet erősítését szolgáló momentumokat sem.

Más ifjúsági szervezetekkel is fenntartja a kapcsolatot, a pécsi Integrációs Központ segítségével több, hátrányos helyzetűeket tömörítő szervezettel is együttműködik (Faág-Pécs, Faodú-Sásd, Siklós és Vidéke Cigányokért Érdekvédelmi Szervezet, „Belső Tűz”-Komló).

Folytonos kapcsolatban áll a németországi Uderben székelő Jugend-Erlebnis-Sport-Pedagogik ifjúsági egyesülettel, a Fördergesellschaft für berufliche Bildung – Plauen németországi egyesülettel, amely hátrányos helyzetű fiatalokkal foglalkozik, a Mission local du Forez egyesülettel (hátrányos helyzetű fiatalokkal foglalkozik) és az URFOL  Saon et Loir szervezettel Franciaországból. 2000-től rendszeresen együttműködik iskolai szinten egy bécsi, egy nyitrai, egy brnoi UNESCO- iskolával. A tagság így rutint szerzett a projektmunkákban és sikerrel helytállt. A mostani, a környezettel, annak védelmével foglalkozó projekt segítségével hozzá szeretnének járulni a minket globálisan fenyegető veszély elkerüléséhez, a környezettudatosságra ébresztés segítségével.



Jugend- Erlebnis- und  Sport- Pädagogikverein e.V. Klosterstr. 20, 2037318 Uder. Az egyesület a sportot előtérbe helyezve a szabadidő aktív eltöltését segíti elő a fiatalság körében élménypedagógiai módszerekkel. Főleg iskolai és egyéb súlypontú egyesületek kirándulásait, projektjeit és nemzetközi találkozóit szervezi. Ezáltal az utóbbi években egyre inkább egy közhasznú  szolgáltató egységgé strukturálódott, amely azonban sosem veszítette el szociális és pedagógiai alapelveit.  

Az egyesület által szervezett utazások preventív célokat is szolgálnak a „tapasztalással tanulni” elv mentén. A hétköznapok hátrahagyása, új cselekvési terek megismerése, új élmények, ingerek, reflexiók átélése pozitív visszacsatolást eredményeznek és kedvezően befolyásolják a fiatalok szociális magatartását, önértékelését, felelősségérzetét, a természettel szembeni bizalom és félelem kezelését, önbizalmát, ön-,és csoportmotivációját.



 



A JESP egyesülettel 2002-től állunk kapcsolatban, ők kerestek meg minket interneten, már három projektet bonyolítottunk le együtt.

Tervezés:  Előzetes megbeszélés és időpontegyeztetés után választottuk ki a témát internetes levelezés útján.

A  projekt témája: Európa környezete: természeti adottságok, szennyezettségi fok, környezettudatosság, környezetvédelmi lehetőségek, (regeneratív energia, természetvédelmi területek –és, világörökségek)  

A projekt konkrét céljai:

1.  Az európai alapelv valóra váltása a két csoport összeolvadásán keresztül a találkozó keretében

        2.  A résztvevők megvitatják a polgári részvétel és  a környezetvédelem fejlődési tendenciáit az EU-n  belül

        3.   Ismerkedés a másik ország nemzeti sajátosságaival és kulturális szokásaival

       4.   A regeneratív energia és annak felhasználási területei, valamint hatékonysága a két országon belül















Előkészítő fázis:



A résztvevők előre kutatták az internet segítségével a partnerország sajátosságait, a vendégek/ vendégfogadók  földrajzi, társadalmi regionális adottságait.  Mini-nyelvkalauzt állítottak össze egymásnak, amelyet e-mailben előre elküldtek, hogy idő legyen a begyakorlásra. Mivel a magyar résztvevők elég jól beszélnek már németül azt kértük a partnerektől, hogy az ifjúság által használt nyelvezetből készítsenek a számukra egy kis összeállítást. Ezt majd későbbiekben is felhasználhatjuk. További feladatuk volt a regeneratív energia fogalmának tisztázása, előállítási módszereinek és alkalmazási területeinek megismerése, a hazai termelési és felhasználási hatékonyság feltárása, amihez a könyvtár, az internet és a projektvezető tanár segítségét vehették igénybe. Az egyes területeket kiscsoportokban igyekeztek megismerni, újságcikkeket, tanulmányokat, internetes közleményeket gyűjtöttek.

A résztvevők  indulás előtt egészségbiztosítást kötöttek  és a csomagokra is. A fogadó szervezet minden 5 személyre biztosított egy felnőtt kisérőt, a sporttal kapcsolatos tevékenységeket  külön szakemberek felügyelték (Kletterschule Thüringen)

Az érkezés napján szabályokat állapítottunk meg az ottartózkodási időre a viselkedést (házirend betartása, cigaretta, alkohol-, drogfogyasztás), a szálláshelyről való eltávozást, a városi sétákat illetően. Ezek betartását ellenőriztük.



A projekt lebonyolítása :



Problémafeltárás:

1.    Ráhangolás - A csoport tömör kört formált, mindenki befele nyújtotta mindkét kezét és megfogott egy-egy másik kezet.  A keletkezett gubancot megpróbálták anélkül kibontani, hogy elengedték volna egymás kezét, azaz  kört formálni. Amikor ez valamilyen módon sikerült, a problémafeltárás -, és megoldás folyamatát ehhez a bonyolult és fáradságos művelethez hasonlítottuk, ahol az összefogott kezek a feltétlen és szükséges együttműködést szimbolizálják.

2.    A fiatalok vegyes kiscsoportokban beszélték meg a földgolyó akut problémáit saját mindennapjaikból kiindulva, a médiákból áramló információkból és az iskolai tanulmányaikon keresztül szerzett tudásukra támaszkodva haladtak a globális felé. A kiscsoportok által később bemutatott eredményt plakáton összegezték.

3.    A témában való gyakorlati elmélyedés után a megoldáskeresés szakasza következett.



I.sz melléklet:



GLOBÁLIS KÖRNYEZETI PROBLÉMÁK



1.    Túlnépesedés, éhínség, városnövekedés- városrobbanás – bódévárosok.

2.    Energiaválság, nyersanyagok kimerülése

3.    Üvegházhatás, globális felmelegedés

Az üvegházhatás fokozódását az ún. üvegházhatású gázok mennyiségének növekedése eredményezi. Ezek a gázok a következők:

- szén-dioxid ( forrása a fosszilis energiahordozók elégetése)

- metán (forrása: bányászat, ipar)

- dinitrogén-oxid (forrása: ipar)

- szén-monoxid (forrása: ipar)

- nitrogén-dioxid (forrása: ipar)

            - freonok (forrása: hűtőgépgyártás, spray-k)

       4.   Savas esők

       5.   Ózonréteg elvékonyodása

       6.   Elsivatagosodás

       7.   Vízszennyezés

       8.   Talajszennyezés, talajpusztulás

       9.   Levegőszennyezés

       10.   Hulladék-elhelyezés

     11.   Nukleáris veszélyek

     12.   Fajok kihalása

     13.   Erdőírtás











I.I, sz. melléklet

Csoportmunka



 



 

 

 

III. sz. melléklet

    - bioenergia termelése és felhasználása



 



    

IV.sz. melléklet

- új építkezési szokások meghonosítása

 



V.sz melléklet

- a napenergia intenzív termelése és sokoldalú felhasználása

 





VI.sz melléklet



- németországi mutatók:

 



Gyakorlati  tevékenységek:

Evezőtúra a Werrán Hörschelen keresztül Eisenachig., kirándulás Küllstedtbe, a szélpark meglátogatása, Lauchabgrund Tabarz – leereszkedés kötéllel kölcsönös biztosítással és csoportfeladatok elvégzése a Türingiai hegymászó iskola vezetésével, beszélgetés a hegymászó iskola tagjaival az aznapi AHA-élményekről a saját képről, idegen képről és csoportszellemről. Gyaloglás Brotterodeba, utközben a modellértékű türingiai erdő meglátogatása (Középnémetország zöld tüdeje), Inselsberg – a mérőállomás meglátogatása. Milyen adatokat szolgál, mit tudunk levezetni belőle.Gyalogtúra. Útközben beszélgetés az ember beavatkozásáról a saját életterébe s ezezáltal a természetbe és az ebből fakadó következményekről. (Az évszázad árvizei, pl. a Duna ugyanakkora károkat okozott Magyarországon, mint Németországban. A határokon átnyúló környezetvédelem szükségességének felismerése.) - Kirándulás Schweinaba, találkozás a hegyi őrséggel, a Scheina-i barlang meglátogatása vegyes kiscsoportokban a látogatási zónán túl (barlangkutatás) mászás, kúszás, kötéllel való leereszkedés.



A cseppkőbarlang előtt



 



Leereszkedés a hegyről

 







Betekintés a történelem előtti korba, visszacsatolás a mai, s egyben állandó fejlődésre. Este a nap értékelése a saját értékrend összevetése a többiekével, szociális kompetencia, csoportösszetartás. A földtörténeti fejlődési folyamatok értékelése.Videofilmes értékelés (A türingiai erdő keletkezése) az ember mint befolyásoló faktor jelenlétével. Változási minta – mennyi időbe telik a természet változása mennyibe az emberé? A vízparti növény-, és állatvilág megfigyelése, a tapasztalatok összevetése, a vízminták mikroszkóp alatti kielemezése és indikátor segítségével az aktuális minőség megállapítása.

Barangolás a berlini piacon, magyar áruk próbavásárlása, majd közös főzés és étkezés.



A projekt lezárása



- a csoportmunkából származó ismeretek bemutatása az összes csoport előtt power point és plakát segítségével

- beszélgetés a személyes benyomásokról, ismeretek cseréje

- megoldás keresés:

-    az egyéni felelősségtudat növelése

-    szelektív hulladékgyűjtés

-    a természet és a környezet megóvása

-    állatvédelem

-    bio tisztítószerek használata.

-    kevesebb autózás

-    elktromos autó használata

-    egyéb, nem konvencionális meghajtású járművek használata

-    energiatakarékosság

-    biokertek létrehozása

-    újrahasznosítás

-    a környezet széndioxid tartalmának csökkentése (pl. meszet önteni az óceánokba)

-    takarékosság a nyersanyagok felhasználásában

-    megújuló energiaforrások használata (napkolektorokat a Szaharába! Szélerőművek létrehozása)

- a szerzett ismeretek és végkövetkeztetések összefoglalása

- záróbeszélgetések





VI.sz. melléklet





























































Módszertani mozzannatok:



Az a tapasztalatunk, hogy a résztvevők gyakran próbálkoztak az angol nyelv használatával is, amikor úgy tűnt, hogy német nyelven nem értették meg egymást kellőképpen. A fiatalok német-magyar vegyes kiscsoportokban dolgoztak és sportoltak, ezért sok alkalom adódott egymás és ezáltal egymás kultúrájának megismerésére is. Ez külön feladat is volt számukra, amelyhez előre megfogalmazott szempontokat kaptak:



VII..sz.melléklet





1.    Kérdezd ki másnemzetbéli csoporttársadat az otthoni körülményeiről, barátkozási, köszönési, étkezési, szórakozási, szokásaiól, élnek-e még a régi népszokások (karácsony, húsvét, farsang, Mikulás, Luca-nap, Medárd, stb), gyakorolod vagy csak ismered őket, esetleg azt sem?

2.    Látsz-e olyan szokást keletkezőben, amely évtizedek múltán népszokásnak nevezhető majd?

3.    Milyen a hozzáállásod a természetvédelemhez, a környezetvédelemhez, betartod-e az erre vonatkozó szabályokat.

4.    Mennyire tolerálja a társadalom a devianciákat, kap-e a fiatal az iskolában támpontokat ehhez?

5.    Milyen eltéréseket és hasonlóságokat találsz a két nemzet szokásai ill. kultúrája között?

6.    Segítenek-e a sztereotípiák a másik nemzet megismerésében vagy félrevezetőek? (pl. a németek pontosak, takarékosak, ridegek, a magyarok megfontolatlanok, szilajak, harciasak, stb)  

7.    Milyen erős a civil szféra, mekkora jelentőséget tulajdonítanak neki?













VIII. sz melléklet: Evezőtúra a Werrán csoportfeladatokkal (Akadályok, technikai tudnivalók)





 





Összegzés, értékelés:

    Miután a projekt első részében felvázoltuk, hogy az EU miként működik és a szerkezete hogyan épül fel, a fiatalok részletekbe menő miniprojektekben  vettek részt, hogy ismereteik elmélyüljenek. Eközben a résztvevők megfigyelhették a partnerország tipikus sajátosságait és egyes működési aspektusait. Közben figyelemmel kisértük a két csoport kölcsönhatását és célzottan rámutattunk a tipikus különbségekre. Ezen folyamatok közben támogattuk a „mi-érzés“, a bizalom és az egységes csoport kialakulását. Ehhez felhasználtuk a Thüringiai erdő élménykínáló lehetőségeit is. Továbbá érzékeltettük, hogy az ifjúság milyen előnyöket élvezhet az egységes Európa keretein belül. Ezt az egyéni érdekeket szolgáló lehetőségek feltárásán keresztül ifjúságpolitikai célkitűzésekkel mélyítettük el.

A projekt folyamán a fiatalokban tudatosult, hogy milyen szerep jut a környezettudatos országgá való fejlődési folyamatban az EU egyes országainak és nekik személyesen. Megvilágítottuk, hogy milyen stádiumban álltak országink a környezettudatos viselkedés/élet szükségességének felismerésekor és hol állnak ma. Ennek során arra derült fény, hogy Németország messze megelőzi Magyarországot e téren. Az elemzés folyamán a fiatalok felismerhették felelősségüket és változtatási lehetőségeiket.

Egyik további cél az volt, hogy a fiatalokban tudatosítsuk a két ország kulturális eltéréseit. Eközben megállapították, hogy az EU országainak összenövése ellenére fontos, hogy az egyes országok megóvják és megőrizzék kulturális sajátosságaikat. Észrevehették, hogy esetenként éppen éppen a különbségek vagy a különböző látásmódok adják meg az együttélés varázsát és nem az egyformaság.



 



Továbbfejlesztés

Az egyes országok csoportjaiban beszélgetünk arról, hogy a fiatalok egy idő eltelte után mennyire  voltak elégedettetek a  projekttel, hogyan fejlődtek tovább a barátságok,hogyan tartják fenn a kapcsolatot külföldi barátaikkal (rendszerint e-mailt, smst küldenek).          

A projekt több pontban előtérbe hozta  a közös európai problémákat, s azt  a tényt, hogy a megoldást csak közösen lehet elérni, ezért mindenkinek erkölcsi kötelessége minden tőle telhetőt megtenni a problémák megoldásáért. Mivel a német lakosság környezettudatossága egyéni (szelektív hulladékgyűjtés, tisztaság, építkezés) és kormányzati (takarékossági intézkedések a gyárakban és üzemekben, megújuló energia felhasználása)szinten is fejlettebb, reméljük, hogy ezt a magatartást a mi tanulóink is konzekvensebben képviselik a találkozó után.

    Mivel a fiatalok a PTE Babits Mihály Gyakorló Gimnázium és Szakközépiskola tanulói beszámolnak róla

-    az iskolarádióban,

-    az iskolaújságban,

-    az iskola honlapján

-    fotókiállítást készítünk róla az iskola területén

-    a Héthatár c. kulturális és közéleti lapban,

IX.sz melléklet

Magyarország

Hogyan használjuk a megújuló energiaforrásokat Magyarországon?

Szélenergia, biomassza, vízenergia – ezek közvetlen vagy közvetett módon mind a Nap energiájából származnak, mely Magyarországon egy év alatt csaknem 2.200 órán át süt. Ennek köszönhetően 400-szor több napenergia érkezik az ország területére 12 hónap alatt, mint amennyi hazánk éves energiafelhasználása.



A Global Status Report 2007-es elemzése szerint 2006-ban a világ energiatermelésének 18 százaléka származott megújuló energiaforrásokból. Ennek

13 % hagyományos biomassza-felhasználásból keletkezett (faégetés).

3%  vízenergia

0,8% a modern technológiák (a geotermikus, a szél-, a nap-, valamint az árapály- és hullámenergia) .

Magyarország azt vállalta, hogy a megújuló energiaforrásokból termelt energia 2010-re 3,6 % lesz. 2005-ben azonban 4,5 % ért el. 2006-ban pedig 4,7 %

De csak 0,1 százalékát használtuk ki a napenergiának, mindössze 0,2 százalékot tesz ki a megújulók között.

Magyarországon a legfontosabb megújuló energiaforrás a biomassza, mely az összes megújuló energia közel 90 százalékát adja.

2004-ben az EU 25 országában a megújuló energiafelhasználás kevesebb mint 1 százaléka volt szoláris eredetű. A napelemes energiaforrások terén Németország jár az élen, ahol a kedvező szabályozási környezet hatására a szoláris energiaipar 2004-re 2 milliárd eurós, 30 ezer főt foglalkoztató iparággá nőtt.

A Németországban 2004-ben hatályba lépett megújuló energiaforrások törvényét (Erneuerbare Energie Gesetz – EEG) a világ további 47 országa vette át, vagy merített ötleteket belőle. 16 uniós tagállam, valamint Kína és India is. A németországi napsütéses órák száma pedig csak kétharmada Magyarországénak.