Bosnyákné Szűcs Erzsébet
A nap utcai fiúk - filmvetítés az 1956-os szabadságharcra emlékezve
A 20. század történelmét alapvetően határozta meg egy világmegváltást ígérő gondolatrendszer, a kommunizmus megvalósításának szovjet típusú kísérlete, melynek Magyarország is részese volt 1948/49-től. Ez a kísérlet a totális diktatúrák egyik változatát hozta létre, ahol, mint minden diktatúrában, a mindennapok részévé vált az ember teljes kiszolgáltatottsága, amelyben életét, méltóságát, tulajdonát, szabadságát a hatalom semmibe vette, ezektől megfosztotta.
A kommunista diktatúra elleni küzdelem egyik legnagyobb hatású, jelentőségű állomása világviszonylatban is az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc. Az 1956 körül megfogalmazott követelések a diktatúra magyarországi változatának, a Rákosi-rendszernek az eltörlését, az ország függetlenségét, a nemzeti hagyományok ápolását, az alapvető demokratikus szabadságjogok tiszteletben tartását,a többpártrendszert és a szabad választásokat jelölték meg célként.
Szomjas György A Nap utcai fiúk című filmje egy kicsit olyan, mint egy megfilmesített történelemkönyv. A filmvásznon megjelenő történelmi események az 1956. október 23-i tüntetéssel kezdődnek, és azzal érnek véget, hogy november 4-én bevonulnak az orosz csapatok Budapestre.
De nem a történések fő sodrát látjuk, hanem egy csoport fiatal pesti srácot, akik a maguk módján lesznek részesei a nagy eseményeknek. Vagyis a film szokatlan, sajátos szemszögből mutatja meg történelmünk egy rövid, mégis jelentős szakaszát, illetve annak egy mozaikját. Az egyik főszereplő, Dumás személyes történeteként eleveníti meg az 1956. október 23. és november 4. közti 13 nap egy kis szeletét. Ez a kis szelet mégis sokat elárul az egészről, mert a forradalomban fontos szerepet játszottak a Nap utcaiakhoz hasonló pesti srácok.
Ennek a történetnek ők a főszereplői. Tizenévesek, többségükben munkások, akik részben kalandvágyból, részben azért fognak fegyvert, mert azt érzik, a szabadság olyan fontos érték, hogy érdemes harcolni érte. És közben szerelmesek, szeretik a mozit, a nyugati rockzenét, cigiznek, ugratják egymást.
Nincsenek előzmények (csak egy rövid felvezetés, bemutatkozás, afféle seregszemle a „grundon” focizó fiúkról) és levezetésként is csak az addigi mesélő személyes megjelenése szolgál (aki röviden összegzi, kivel mi történt a harcok után). A Nap utcai fiúk kicsit hasonlítanak Molnár Ferenc Pál utcai fiúk című regényének hőseihez – egy kis, számukra fontos területet védenek az ellenséggel szemben.
A film készítői vizuálisan kötik össze a kis történetet a nagy történésekkel: színes és fekete-fehér képek váltják egymást, s míg eleinte csak az archív jelenetek a fekete-fehérek, később a Nap utcaiakról szóló képsorok is egyre többször keverednek bele (fekete-fehérben) az archív, „igazi” felvételek közé.
