Ma van az európai béke és egység ünnepe, de hogy miért ezen a napon tartjuk és egyáltalán miért fontos ez a nap nekünk? Ebből a cikkből megtudhatod.
71 évvel ezelőtt ezen a napon, 1950. május 9-én vázolta fel tervét nyilvánosság előtt Robert Schuman, francia külügyminiszter. Ez a dokumentum a későbbiekben “Schuman-nyilatkozat”-ként vált ismerté. A célja az volt, hogy egy közös szerv alá vonja Európa valamennyi országának szén- és acéltermelését, illetve hogy ellehetetlenítse a kontinensen a háborúzást, ezáltal növelve a kontinensen élők életszínvonalát és egy egységesebb Európa létrehozását. A nyilatkozatot egy évvel később írták alá Párizsban Franciaország, Nyugat-Németország, Olaszország és a Benelux államok képviselői.
Az elmúlt 7 évtizedben folyamatosan módosult és kiegészült ez az elképzelés, melynek eredményeként ma már Európa 27 országa alkotja az Európai Uniót, az Európai Bizottság intézményében közös kormánnyal, Európai Főügyészséggel, Európai Ombudsmannal, 1979 óta az EU polgárai által közvetlenül választott képviselőkből álló Európai Parlamenttel és a tagállamok állam- és kormányfőiből álló Európai Tanáccsal. Kevésbé köztudott ugyan, de az Unió rendelkezik saját himnusszal (Beethoven IX. szimfóniája, amit a többség Örömóda néven ismer), illetve saját jelmondattal (“Egyesülve a sokféleségben”). Az Unió zászlaját szinte mindenki ismeri. A kék alapú zászló, amin kör alakban 12 sárga csillag látható hivatott szimbolizálni a népek közti egységet, szolidaritást és harmóniát.
Ugyan az Unió minden országában Brüsszelről lehet hallani, amikor az Unióról beszélnek, azért mégsem a belga főváros az EU közepe.
Valóban Brüsszel a székhelye az Európai Unió Tanácsának és az Európai Tanácsnak (előbbi a tagállamok szakminisztereit, míg utóbbi az állam- és kormányfőket tömöríti), de ezzel szinte véget is ér Brüsszel szerepe, hiszen az Európai Parlament ülései túlnyomórészt Strasbourgban vannak az Európai Bizottságnak pedig mindkét említett városban van székhelye. Az Unió Bíróságának és a Számvevőszéknek a székhelye Luxembourg, míg a Központi Banké Frankfurt.
Mióta lefektették az Unió alapköveit és mióta létrejött a szövetség azóta a tagállamok között nem volt fegyveres összetűzés (tehát 71 éve). Az, hogy ilyen sok ideig békében élnek Európa hatalmai egymás mellett, a múltban elképzelhetetlen volt. A közös pénzzel -az euróval-, pedig a mai napig a világ egyik legerősebb valutája jött létre. Az EU nélkül ki tudja mennyi ideig tartott volna, hogy egy olyan dokumentum jöjjön létre, mint a Schengeni egyezmény, aminek köszönhetően egy személyi igazolvánnyal el lehet jutni Lisszabontól Varsóig, Helsinkitől Athénig. Nemzetközi színtéren pedig az EU testesíti meg már a szabadság és egyenlőség eszméjét. Ezen eszmék, és az emberi jogok betartása felett a 2000-ben elfogadott Európai Unió Alapjogi Chartája őrködik. 2012-ben pedig már az EU kapta meg a Nobel-békedíjat. És ami nekünk, fiataloknak az egyik legfontosabb: az EU miatt létezik az Erasmus+ program, amelynek célja az európai oktatás, képzés, ifjúságügy és sport támogatása.
És hogy kik irányítják az Uniót és mi a szerepük?
Ursula von der Leyen 2019. decembere óta az Európai Bizottság elnöke. A Bizottság 27 tagját a tagállamok kormányai delegálják -minden országból egy “biztost”-, de nem nekik felelnek, hiszen Európa előmozdítására esküdnek, illetve végső soron az Európai Parlament dönt arról, hogy elfogadják-e a biztosokat. A Bizottság feladata a jogszabályok
kezdeményezése, amelyeket aztán a Parlamentnek és a Tanácsnak kell elfogadnia.
David Sassoli az Európai Parlament elnöke. A Parlament feladata a Bizottság, az Európai Tanács és az Unió Tanácsának ellenőrzése, illetve a tagállamok választóinak képviselete. Az EU fő szervei közül egyedül a Parlament tagjait választják közvetlenül a szavazók.
Charles Michel az Európai Tanács (röviden: EiT) elnöke. Az EiT tömöríti az állam- és kormányfőket, akik kijelölik az EU általános irányvonalát és prioritásait, kialakítják a közös kül- és biztonságpolitikát, illetve jelölteket állítanak a fontosabb Uniós tisztségekre.
Az Európai Unió Tanácsának (röviden: Tanács) nincs állandó elnöke, mert itt az elnöki tisztet egy-egy tagállam tölti be. A tagállamok félévente váltják egymást az elnöki tiszten. A tanácsnak több formációja van, hiszen ez a szerv a tagállamok szakminisztereit tömöríti. Ilyen formáció például a Bel- és igazságügyi tanács, ahol a tagállamok bel- és igazságügy miniszterei üléseznek. A formációk sorából kilóg a Külügyi Tanács, mert ott nem az elnökségi szerepet betöltő állam külügyminisztere elnököl, hanem az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője. Jelenleg ezt a tisztet Josep Borrell tölti be.
Szerkesztette: Horváth Milán
