A PTE Babits Mihály Gimnáziuma nevében Balásy Szabolcs szavaival búcsúzunk.
Köszönjük a sok-sok támogatást, a személyes jelelétet báljainkon és megannyi rendezvényünkön.
Szemeiben kéz a kézben járt derű és mosoly,
Erős arcán sok érzelem, s csak néha volt komoly.
Szíve bivaly, lelke napfény, szava tekintély,
Adott szavát átjárta a biztos szenvedély.
Támogatott számolatlan színes rendezvényt,
Megemelve az ifjúság estjének fényét.
Bársony mély hangján számos jótanáccsal szolgált,
Mindent megosztott, mivel meglepte családját.
Forgószél lendületével sebesen közlekedett,
Szervezve, tárgyalva rótta a kilométereket.
Imádta az érzelmes és vidám élő zenét,
Ilyenkor arcát járta a könny és a nevetés.
Sosem kért a dicsfényből, mindent szívből adott,
Benne csak feltétel nélküli szeretet lakott.
Cserébe mindig csak egyetlen dolgot kért,
Örömteli, érző, vidám koncert- élményt.
Addig is cipeljük az űrt, amit hagytál
És nem szép, hogy gyorsan, sietősen távoztál.
Nem látunk, de köröttünk halványan érzünk,
Mintha Te vigyáznál, s őrködnél felettünk.
Vigaszt nem találó könnyünk kicsordul,
Tőled most az ég immár fénybe borul.
Reméljük, hogy egyszer találkozunk még,
Ott, ahol szellemed fogadta az ég.
Szívünk őriz Téged, feledni nem fogunk,
Legyen Neked könnyű és áldjon meg Urunk.
Nyitrai József emlékére
(1958- 2025)
